Kettő

 - Vigyázz magadra! - ölelt meg Anya - Igaz, hétvégékre nem engednek haza, de majd Jake segítségével videóchatelni fogunk! - olyan furcsán hangzott a szó a szájából.
 - Aztán ne zabálj fel mindenkit itt, öcsi! - veregette meg a vállamat a bátyám
 - Megpróbálom! - nevettem fel
 - Ez azért annyira nem vicces... - tette hozzá morogva Apa
Oldalra döntöttem a fejemet. Habár az elmúlt egy hétben tomboltam, most még sem éreztem haragot.
 - Mennem kéne... - sandítottam a hatalmas kastélyra
 - Legyél jó! - ölelt meg Apa

A bőröndjeim (kettő hatalmas gurulós bőrönd) a lábam mellett hevertek. Egy papír szorongattam a kezemben. Számok és betűk felismerhetetlen örvénye keveredett rajta. Az aulában álltam, körülöttem tömérdek furcsa diák. Szinte mind engem bámult.

Asina Isabelle North

Eléggé furán éreztem magamat.
 - Jaj, bocsánat a késésért! - rohant hozzám egy szőke srác. Arany szemei voltak.
 - Szi...a. Te meg ki vagy? - vágtam csípőre a kezemet, és végig mértem. tetőtől talpig.
Valami egyenruha szerűség lehetett rajta. Barna nadrágban volt, és fehér ingben, amin egy égszínkék nyakkendőt viselt. De rajta kívül senki nem volt így felöltözve. A testalkata izmos volt de nem annyira. Nem volt rajta semmiféle ékszer, még óra se. Bőre kissé halvány rózsaszínes árnyalatú volt. Fülei hegyesek.
 - Nataniel vagyok. Én vagyok a DÖK elnöke, így az én feladatom gondoskodni az újakról. Elf vagyok. - kezet nyújtott nekem.
 - Vettem észre... - dünnyögtem, és kezet fogtam vele - Asina. De jobb szeretem az Asát.
Felszisszenve elhúzta a karját. A kéz fején karom nyomok voltak, amikből szivárgott a vér.
 - Jaj bocsi! - néztem az ujjaimra - A karmaimat nem húztam be!
 - Semmi - mosolyodott el Nataniel. Aztán kicsit  zavarba jött - Amúgy... te... te... mi.. mi vagy?
 - Ennyire nem nyilvánvaló? - komosz vigyorral végig mutattam magamon.
 - Hát, nem annyira... - nevetett fel a tarkóját dörzsölve
 - Fehér Holló! - vágtam rá büszkén
 - Olyan faj létezik? - kerekedett el a szeme.
 - Hát igazából nem... - most én jöttem zavarba - Wendigo vagyok. De nem az a szokványos. Mutálódtam. A mutálódott Wendigókat hívják Fehér Hollóknak.
 - Tényleg? Közük van talán a hollókhoz?
 - Nem. Csak nagyon ritkák. Mint...
 - A fehér holló. - fejezte be a mondatomat.
 - Pontosan! - mosolyodtam el. - Egy Albínó mutálódott Wendigo vagyok. Mondhatni a fehér Hollónál is ritkább vagyok.

 - Nos, ez lenne az M folyosó keleti szárnya. Itt találhatóak a természet tudományi tantermek. pontosabban a Kémia, Fizika, Biológia, Lénytan, Anatómia, Botanika, és még a Matematika is. - mutogatott körbe Nataniel amikor az utolsó folyosót is bejártuk a kastélyban, és az én jegyzet füzetecskémben jó pár oldal betelt már. - Hát, végeztünk. Gyere mennyünk vissza  DÖKös terembe a cuccaidért, és megmutatom a szobádat.
Bólintottam.
A célpontunkig az utat csendben tettük meg. Rengetegen megbámultak.
Mi van? Nem láttatok még mutálódott albínó Wendigót?! Ja, tényleg. ritka vagyok...
 - Nate, ki a csajszid? - intett a szőke srácnak egy falnak támaszkodó lány.
 - Szia Kim. Ő itt Asa.
 - Örvendek. - nyújtott nekem kezet. - Kimberly Howl. De csak Kim.
 - Asina Isabelle North. Vagy is Asa - most sikeresen időben visszahúztam a karmaimat - Úgy szint.
Nate ki hozta a bőröndjeimet.
 - Kim, megtennéd, hogy felkíséred Asát Rosához? - hátra lépett egyet - nekem még elő kell kotornom az Adatívét.
 - Persze! - a fekete rövid hajú lány felkapta az egyik bőröndömet, és megindult a folyosó vége fele. - Amúgy én vérfarkas vagyok. te?
 - Mutálódott albínó Wendigo. Vagy is Fehér Holló. Habár iagzánbiból csak a mutálódott wendigókat hívják fehér hollóknak. Semmi közünk sincs a madarakhoz, csak ritkák mint  fehér holló. És az albóno mutálódott wendigók (mint jó magam) ritkábbak a fehér hollónál is. De én attól még nem vetem meg ha Fehér Hollót mondanak rám.
 - Wow...  - nézett rám meglepettem hatalmas zöld szemeivel -Ezt nem is tudtam!
 - Nagyon sokat nem tudják ezt. Nagyon későn tanítják a Wendigókat.
Mire felértünk a lányok emeletére, még több figyelmet és sutyorgást kaptam.
 - Nyugi. - tette a vállamra a kezét a vérfarkas - Mindig ezt csinálják az újakkal. - Hallottam a szív verésén hogy hazudik.
 - ROSALYAAAA! - rúgott kettőt az ajtóba Kim - Meghoztam a szobatársad!
Pár pillanat múlva kicsapódott az ajtó, csodálom, hogy ez a szerencsétlen ajtó kibírja amit ezek művelnek vele és egy fehér hajú lány röppent ki rajta. A szeme sárga volt.
 - Véééégre egy szobatárs! - ugrott a nyakamba - Mikor meghallottam, hogy jössz annyira örültem! - Kim felé fordult - Szeva Bundás!
 - Szia Lompos! - Kim össze kócolta Rosalya haját, és elment.
 - Naa, gyere már be!
A szoba hatalmas volt. kettő ágy foglalt helyet két oldalt, volt még kettő író asztal, két komód, kettő, kis éjjeli szekrény és szintén kettő nagy ruhás szekrény. Voltak még babzsákok,, hatalmas lila plüss szőnyeg, meg lebegő színes, világító kristályok. Kettő ajtó volt. Egy üveg, ami pont középen helyezkedett el, válasz falat húzva a két szoba rész közé, az erkélyre vezetett. És egy levendula lilára mázolt, amire az volt írva cseresznye pirossal, hogy "Fürdő ♥".
 - Wow...
 - Jó nagy, mi? - vigyorgott a lány. - Ja! - csapott a homlokára - Rosalya Marynn Juliett vagyok. Rosa, vagy Rosaly. Ezüstróka. Te... hm... nos... mondanám hogy Wendigo... de... valahogy...
 - Más? - nevettem fel - Wendigo vagyok. - gyorsan elhadartam neki is a fajomat.
 - Hűha.. ez.. tök király! - csillant fel a szeme
 - Amúgy, Asina Isabelle North vagyok. Asa.
Valaki ekkor kettőt rúgott az ajtóba. Komolyan! Miért kell szegény ajtót rúgdosni? Itt így szokás kopogni?!
 - Ki az? - kiabált ki Rosa - Ha nem fontos húzz el! Dolgom van!
 - ROSALYA MARYNN JULIETT! - üvöltött egy fiú - AZONNAL TOLD KI A KÉPEDET!
 - Hupsz... ! - kapta a szája elé a kezét a lány - Asa, kérlek nyiss ajtót, amég elbújok!
Végig néztem ahogy Rosaly rókává változik - bevallom, elképesztően gyönyörű ezüst bundájú, sárga szemű róka ez a csaj! - és bebúj az ágy alá. Onnan prüszkölve tudatta velem, hogy ajtót nyithatok.
Így hát oda baktattam a kiposzterezett ajtóhoz - egy fekete róka?! Rosalya, ez most komoly?! te egy fekete rókát plakátoltál ki az ajtóra? - és feltéptem.
 - Mit aka... - ekkor megláttam ki áll az ajtó előtt.
Egy fiú volt, állkapocs csontig érő rózsaszín (!!) hajjal, és szürke szemekkel. Látszólag ő is megdöbbent engem látva.
 - Te meg ki a franc vagy? - kérdezte meghökkenve.
 - Asina Isabelle North. - válaszoltam unottan - Új diák, Rosaly szobatársa. Mit akarsz?
 - Hol van az a némber?
 - Mit akarsz attól a "némbertől"?
 - Lecseszni, hogy rózsaszín hajszínezőt kevert a samponomba!
 - Ej, pedig már azt hittem ez az eredeti hajszíned. - biggyesztettem le a számat - Szed sztori. Amúgy te ki a szösz vagy?
 - Castiel. Te mi vagy, Asina?
 - Asa. - javítottam ki, és gyorsan elregéltem a fajomat neki is. Kéne csinálnom egy pólót, amire felírom hogy milyen fajtájú vagyok... - Te mi vagy?
 - Démon - jelent meg egy ördögi vigyor az arcán.
 - Az jó. Szia! - csuktam volna rá az ajtót, de nem engedte.
 - Mondd meg Rosának, hogy ha még egyszer ilyet csinál, kesztyűt csinálok magamnak a szép kis ezüst bundájából!
 - Oké! Szia! - bólogattam unottan, és végre sikeresen becsuktam az ajtót.